És most már hivatalos! De micsoda?

A programom!

Elkezdtem a saját életmódváltó programomat, amivel nyárra életem eddigi legjobb formáját fogom hozni!

Mit teszek ennek érdekében?

Diéta, edzés, tervezés, célkitűzés, dokumentáció. Nem titkoltam eddig sem, hogy az étrendem rendben volt, nem élek csokin, hamburgeren és pizzán, egyszerűen csak néha megengedtem magamnak, mert tudtam kontrollálni. Ez az egyik legfontosabb dolog. Semmi sem tiltott, csak tudd, hogy hol a határ!

Vallom azt a tényt, hogy aki nem verseny testépítő vagy fitness modell, annak életében egyszer kell „drasztikusan” lediétáznia és életmódot váltania, majd utána simán tarthatja a formáját, esetleg néha egy kicsit korrigál rajta. De nem kell folyamatosan diétából diétába ugrálni. Ennél nagyobb faszság most eszembe se jut hirtelen.

Igen én is ledobtam már egyszer egy nagyobb felesleget, most viszont nagyobb terveim vannak. Még szárazabb, szálkásabb akarok lenni. Annyira, amennyire eddig még sose voltam. Ezért van szükség esetemben erre a diétára. Nem is olyan beállítású étrendet csináltam magamnak, mint amit a Prior Életmód Program keretein belül szoktunk a kedves fogyni vágyóknak készíteni (Nektek) és aminek köszönhetően gyorsan dobáljátok is lefele a felesleges fókahájat. Valamivel több szénhidrátot engedek, mert ez most egy hosszabb távú projekt lesz és szeretném elkerülni maximálisan az izomvesztésnek még csak a lehetőségét is. Nem ezért szoptam végig a telet, hogy egy kis izmot felpakoljak pluszba, hogy most a gyors változás érdekében eldobáljam magamról, mint DiCaprio a 100 dolcsisokat a yachtjáról.

Az étrend betartása mellet heti 3-5 alkalommal megyek edzeni a terembe és emellett beiktatok Áron barátommal heti 1 (attól függően, hogy munka mellé befér-e, lehet hogy 2 lesz belőle) teniszt.

85 kilóról indulok, ami a súlyt illeti. A cm-ek itt láthatóak:

Kicsit fel akartam vezetni ezt a témát, de idő hiányában marad ez a rövid helyreigazítás az eredmény taglalása előtt. Egy kedves barátom megkért, hogy segítsek már neki ledobni pár kilót, hogy nyáron megdughasson pár erkölcsös nőt a siófoki éjszakában és bátran vegye le a strandon a pólóját. Természetesen rábólintottam. Ennek a bólintásnak az eredménye az, hogy láthattok a későbbiekben bejegyzéseket róla, az életmódváltásáról, ugyanis szeretném végigkísérni az útját és dokumentálni, hogy ha hasonló cipőben jársz, akkor magadra tudj ismerni és ne félj segítséget kérni.

Ez a bejegyzés viszont NEM róla fog szólni még!

Ez a bejegyzés a Prior egyik csapattagjáról fog szólni (az inkognitó kedvéért legyen Peti). Mint említettem már, én nem állok be az önjelölt életmód meg táplálkozási tanácsadók agyfasz csoportjába, akik egy 4 napos képzés után kijelentik magukról, hogy mekkora kibaszott zsenik és szórják a megalapozatlan, szarul összeállított edzésterveket és étrendeket, meg a világmegváltó tippeket. Aztán csodálkoznak, hogy a „vendégeiknek” folyamatosan fáj a gyomra, farkas éhesek, megsérülnek, sérvet kapnak, kimerültek és még sorolhatnám a panaszokat. 

Minden embernek másra van szüksége. Nincs olyan, hogy általános. Általános étrend, általános edzésterv, általános faszság.

Szerinted miért dolgoztam ki külön programokat? Segítek!

Azért, hogy mindenkinek testre szabottan a legmegfelelőbb tervet rakjuk össze! Azt a programot/tervet, amivel EL FOGOD ÉRNI a magad elé kitűzött célt! Ha csak egy étrend kell, amivel le tudsz dobni pár kilót (vagy akár 10-20-at), vagy ha edzésterv kell, hogy a szimmetria tökéletes legyen a testeden, vagy ha komplexen mindenre szükséged van, akkor abban nyújtok segítő kezet.

Én ebben látok értelmet és abban, ha valaki képes a teljes életvitelét megváltoztatni pozitív irányba. Ha jól csinálod, akkor ezután egyszer kell idegből lefogynod, utána tartani a súlyod vagy korrigálni egy-két kilót már sokkal egyszerűbb lesz. És én ezt akarom. Megtanítani, hogy hogyan tudod elérni, hogy jól érezd magad a testedben. Vannak ezek a bődületes norbifaszságok, hogy fogadd el magad ha dagadt vagy, mert csak akkor fogsz tudni lefogyni. Meg ne próbáld elfogadni magad. Hogy lehet ilyen gyökérséget mondani? Ha elfogadod magad, minek fogynál le? Hiszen már nem zavar, nem?

Szóval: NE fogadd el magad kövérnek. Ne érezd magad komfortosan! Érezd magad igenis szarul! Mert amíg szarul érzed magad és zavar, hogy mások lekövéreznek, vagy kínosnak érzed publikus helyen enni, mert milyen gáz ha egy dagadt ember eszik (tudom az okokat, én is jártam ebben a cipőben), na addig vagyunk jók! Az biztos, hogy addig lesz motivációd. Később pedig az fog motivációt adni, hogy már látod magadon a változást és megjegyzik mások is, hogy „Azt a kurva mindenit, de jól nézel ki. Fogytál? Hogyan?”

Hogy értsétek az előzményeket: Egy földközi tengeri hajóúton voltam. Minden nap máshol köt ki a hajó, úgyhogy ideális választás, ha világot is akarsz látni, meg pihenni is szeretnél. Jó kis reklámot csinálok a hajótársaságoknak. (danidepeto@gmail.com címre várom a jutalmakat, kedves hajótársaságok… ) Reggel kiköt, napközben várost nézel, kajálsz, edzel, amit akarsz, este pedig 6-7 óra magasságában tovaindul a hajó és az éjszakát a tengeren tölti.

Leszögezném, hogy ha konkrétan a városnézés része érdekel, akkor nem neked való a hajózás. Ezek a fél napok pont nem elegendőek, hogy minden látványosságot kielégítő módon körbejárj. Én le is szarom ezeket. Még az elején megbeszéltük, hogy bemegyünk sétálgatni, nézelődni, a helyi kultúrából a lehető legtöbbet megismerni és a látványosságokért egy másik nyaralás/pihenés alkalmával visszatérünk majd több napra.

Barcelonából indultunk (Barcelona gasztronómiája), amit Palma De Mallorca (Mallorca és a tengeri herkentyűk) követett és onnan tovább indulva következett egy teljes nap a tengeren. Ekkor nem kötött ki és ez az a nap, amikor a leginkább ki tudod használni a hajó adta lehetőségeket. Amiből kurva sok van természetesen. Elkezdve onnan, hogy egész nap zabálhatsz megállás nélkül, át a kaszinón, egészen a jakuzzizásig és természetesen az edzésig. Erről mindjárt részletesebben.

Az egy napos tengeri út után Palermóba érkeztünk, amiről ITT írtam egy kicsivel részletesebben, majd Civittavecchia következett. Civittavecchiából át lehet vonatozni vagy taxizni/buszozni Rómába, ha az ember kirándulna és negyed méterenként selfiebot árus négerekbe vagy zsebtolvajokba ütközne. Az utolsó két megálló pedig Savona és Marseille voltak. Illetve az utolsó „új” megálló, hiszen Marseille után Barcelonába hajóztunk vissza és innen repültünk haza.

Harmadik megállóként Palermóba érkeztem és feljegyeztem azokat az érdekességeket, amit meg kell kóstolnod, ha odafigyelsz a táplálkozásodra, de azért szeretsz enni. A szicíliaiak (ismét egy leírhatatlan szó) ugyanis imádnak enni, aminek meg is adják a módját. Szerintem itt már erre is kezd kiépülni valamiféle maffia.

Nem csoda a szicíliaiak ételperverziója, hiszen több kultúra konyháját is ötvözi (Spanyol, Francia, Római, Afrikai, Görög és persze a sajátjuk). [A képen egy mozgó hentest látunk. Épp halat darabol az út mellett]

Ahova el kell látogatnod, az a piac természetesen. Teljesen véletlenül bukkantam rá, ahogy a főutcán sétálgattunk. Az egyik keresztutcában megpillantottuk a kofákat, ami be is vonzotta kíváncsi tekintetünket. Kurva jó, ahogy üvöltöznek, hogy az ő holmijukat vedd meg. Mint nagyszüleimnél vidéken a cigányasszonyok, mikor kiderült, hogy a Józsi megdugta a szomszéd Bőzskét tavaly nőnapkor. Nem is értem hogyan tudnak ilyen gyorsan beszélni.

Spanyolország legnagyobb szigete mindig a legszebb arcát mutatja, mikor ide látogatok. Nem voltam sokszor, de leginkább a január-március közötti időszakban és mindig brutális napsütésben volt részem. Igaz, idén egy picikét talán szeles volt.

Olyat láttam itt, amin teljesen ki voltam akadva. Egy ép autót nem látsz. Mind körbetörve. Az újabbak talán még jobban is mint a régiek. Most már tudom, hogy nem csak olasz, de Spanyolországból érkezett autót sem szabad vásárolni.

A másik érdekesség,

Na, jó. Most kellően felbasztam magam, hogy az egészséges életmóddal kevésbé, a magyarországi életkezdés témájával annál inkább foglalkozó cikket írjak.

Egyik munkatársammal szóba kerültek a Pesti lakásárak, fizetések és a hitelezés. A végére úgy belelovaltam magam, hogy szerintem lábon kihordtam négy agyfaszt.

Namármost mindenki tudja, hogy az ingatlan árak az egekben, a csapból is ez folyik egy ideje, nem fogom tetézni. Engem csak az basz fel, hogy kíváncsiságból ránéztem a 12. kerületi ház árakra. Oké, az egy dolog, hogy egy ház 100 millió ft-tól kezdődik. De utána megnéztem a lakásokat is. Egy 2 szobás, 50nm-es, felújítandó lakás (ráadásul egy ordenáré hangos utcában) 40 millió forint! Érted?

Lássuk a Magyar helyzetet. Legyünk optimisták. Átlag fizu nettó 200.000, de lehet felőlem 250.000 is. Az első dolog, amit kijelenthetünk, hogy ebből hitel nélkül soha az életbe nem lesz lakás. Még ha minden fillért is félre raksz, akkor is több mint 13 év mire összegyűlne 30 misi (és akkor még az inflációval se számoltam). Tegyük fel, hogy gimnázium után elmész dolgozni (mellette jársz egyetemre, vagy akár egyáltalán nem jársz) és kurva nagy szerencséd van, megkeresel 250-et havonta.

Elöljáróként annyit, hogy egy napot töltöttem az összes városban, így biztosan van még, ami kimarad. Nekem első körben ezek a dolgok maradtak meg. 

Első megállóm tehát Barcelona.  Lehet, hogy kicsit elfogult leszek, mert nekem óriási szerelmem Barcelona. Imádok ide jönni, még ha csak átutazóba is. Számomra az egyik legélhetőbb város Európában a maga La Ramblájával. Ami nagyon izgatna még az az éjszakai élet, mert itt abban még nem volt részem.

A Spanyol lányok nagyon szépek, vagy ha nem is szépek, nagyon jól tudnak sminkelni. Már értem honnan találnak a spanyol pornóba ennyi szépen sminkelt művésznőt…

Ígértem hát, hogy kiemelek pár dolgot, ami különlegesség számomra idekünn. Ígéretemhez híven tehát az első dolog a tapas. Minden második lépéssel egy tapas bár eszméletlen ínycsiklandó, reklámokkal teletűzdelt bejárata előtt találom magam.

Mi az a tapas?

Sikerült átköltöztetnem a blogot, a cikkekkel együtt, hogy az új látogatóknak is legyen fogalma a dolgokról, ha visszautalok valamelyikre. 

Az okot/okokat majd talán egyszer kifejtem.

Az előző cikkben ígértem a napi egy posztot különböző országokból. Ezek word formátumban már készen vannak, csak azt nem vettem számításba, hogy nem nagyon lesz netem, mivel a nap nagy részét tengeren töltöm.

Sebaj, most már tolom majd a kontentet!

Valamint úgy tűnik, túl nagy volt a pofám a hogyan éld túl a telet poszt írásánál, mert nekem is sikerült beszipákolnom ezt a "januári járványt". A nyaralás utolsó napján már ki se jöttem a kabinunkból, mert lázasan feküdtem és mentális erőmet meg az összes univerzum összes létező erejét próbáltam ráirányítani a gyógyulásomra. Sikertelenül.

Ezt követte még 3 nap kőkemény rosszullét, rossz közérzet, hőemelkedés, étvágytalanság, fejfájás, szemfájás és minden, amit el tudsz képzelni. (Azért Barcelonában még felmásztam a Güell Parkba, mert kapja be a világ. Lehet, hogy rossz ötlet volt, mert utána megint közel 39 fokra ugrott a lázam. Valószínűleg megmutatta a világ, hogy inkább én kapjam be. Asszem ő nyert)

Most már kicsit jobban vagyok, nyomom magamba a vitaminokat, gyümölcsöket. Nem nagyképűségből mondom, de a doki által felírt antibiotikumot nem szedtem be és szerintem gyorsabban gyógyulok, mint ha beszedtem volna... Érdekes módon mindig ugyan ezt az antibiotikumot írja fel minden bajomra, ha véletlenül betévedek hozzá. (Véletlen volna? Haha... Lófaszt! Jutalék.) Szóval inkább elengedtem ezt az antibiotikum dolgot.

Amit én teszek a gyógyulás érdekében:

Ma estétől hivatalosan is „lezárom” ezt a diétát. Nem volt megterhelő, de nem fordítottam elég időt rá. Az már kirajzolódott bennem, hogy még egyszer így kurvára nem kezdünk neki. Szépen meg lesz tervezve minden egyes nap, mert ez az összevisszaság olyan kevés, mint kaszinótojásban a rulettkerék.

Egyébként egy sztenderdnek teljesen tökéletes volt. Sokat tanultam belőle. Simán kibírható 2 hónapig az a tervem, amit márciustól készülök elindítani.

Ráadásul lesznek fasza receptek is az oldalon, amiket én fogok kikísérletezni (esetlegesen a párommal)! Változatosan kell étkezni és ezt diéta alatt sem szabad figyelmen kívül hagyni! A főzéshez pedig nem kell más mint egy kis bátorság. Nem kell azon agyalni, hogy „jaj ha még rakok bele bazsalikomot, lehet, hogy az egészet elbaszom.” Lehet. ÉS? Ki a faszt érdekel, akkor legközelebb nem raksz bele. De közben meg lehet, hogy olyan íz kombinációt hozol létre, amit az életben nem tudtál volna megtapasztalni, ha akkor nem próbálod ki.

Ez tehát a tervem a márciusi diétára meg az edzés. Heti 5 konditermi edzés (bár 3 is elég lenne, ha összezsúfolnám), illetve 2 bármilyen aerob. Szerintem squash lesz az, de ha korán jó idő lesz, még tenisz is lehet belőle. Ez a jövő zenéje.

A mostani diétát viszont így is sikeresnek titulálom, mert 2hét alatt sikerült 2 kilót ledobnom, pedig nem voltam előtte sem elhízva. Edzés szempontjából bőven van még mit javulni. Várom már. Miután hazajöttem a nyaralásból-telelésből, egészen márciusig pedig még megnyomjuk az erő és tömegnövelést. Emelt szénhidrát, fehérje bevitel és erőnövelő edzések formájában fog történni. Ez nem jelenti azt, hogy minden létező mekis szart megeszek, mint már említettem.

Előző posztomban már írtam róla, hogy nem mindegy miből viszed be az adott kalóriát és szénhidrátot. Arra kell törekedni, hogy minél tartalmasabb legyen a táplálék. Egy zsemlében lehet ugyan annyi kalória, mint egy zab palacsintában, mégis a palacsinta tartalmaz, mondjuk rostokat, vitaminokat, míg a zsemle csak üres szénhidrát és kalória. Maximum cukrot találsz benne.

Olyan ez, mint ha a között kéne döntened, hogy Audit, vagy Fiatot vegyél a szalonból. Egy új Audi A4 mondjuk 14.000.000 Ft-ba kerül, míg egy új Fiat Tipo 5.000.000 Ft. Mind a kettő új autó, az egyik mégis drágább. Drágább, de jobb minőségű is. Anyaghasználatát, extrákat tekintve sokkal kiforrottabb, mint a Fiat, pedig mind a kettő új autó. Látszatbeli különbség csak az ár. Na meg, hogy az emberek a Fiatból már akkor kurvaanyáznak, amikor messziről meglátják közeledni azokat a gyönyörű xenon lámpákat maguk mögött. Érted már? Ha nem, az se baj. Meg fogom értetni veled.

Bárki, akivel az elmúlt egy hétben beszéltem meg van fázva/beteg/taknyos/náthás, vagy valamilyen nyavalyája van. Oké, én is fáztam már meg, tél van, meg hideg van meg fasz tudja, na de hogy mindenki beteg baszki? Mi történik?

Le van gyengülve mindenkinek az immunrendszere a sok szar, tápérték nélküli élelmiszertől, meg az irodai munkától, a főnöktől, a munkatársaktól, a tanároktól, mindentől. Az történik! Na meg persze, hogy nem visz be elegendő mennyiségű vitamint a szervezetébe, szarrá stresszeli magát és észre se veszi, és máris belebetegszik a semmibe. Szibériában hogy hogy nem náthásak? Nehogy azt mondd, hogy „mert hozzászoktak”! Faszt! Azért, mert százszor egészségesebben élnek, mint mi!

 Mit tegyél, ha nem akarod az egész telet taknyon csúszva, zsebkendő tengerben fuldokolva átvészelni?